mese - epilogus
2009.10.11. 09:38
megint jott. a farkas visszafogadta, es bizott benne ujra. almodoztak az uj, vegre tiszta kozos eletrol, szeretkeztek, beszelgettek, oleltek egymast.kozben kiderult h megsem egeszen tiszta...a farkas nem vesztette el valami csoda folytan megsem a bizalmat, ezert ujra bizott, amikor megint…
hétfőreggelbasszameg
2009.10.11. 08:57
reggelek mindig komolyak. hétfõ különösen, áttunyult szombat és vasárnap délelõttök után. lássuk csak hogy is volt ma reggel.6:40 ébresztés lenni - géprõl,hifirõl sípolás basszamegbasszameg csutkán maradt a hangerõ basszameg6:41 fej párna alatt de megis üvölt…
tél illata
2009.10.10. 11:00
itt vagy és mégis hiányzol. eltûnt évek, emlékek örvenyei az elsõ téli esõ illatában. semmi sem múlt el nyomtalanul. messze még a gyûrött reggel. tudom mi hiányzik és mégsem találom. hiányzol. úgy szeretnk most szólni hozzád, de úgy aludtál el hogy nem is nyúltál…
Szerző: ejszarny
Szólj hozzá!
Címkék: gondolat énkép tél este életkép egy csak ex csend amikor illat egy gondolat elmeregény
tündér
2009.10.09. 07:37
a tündér a csillagot szorította álmában. a fehér izzás átölelte, mintha a farkashoz bújt volna, és repült, mintha a bársony éjszakán hintázott volna…egyszerre voltak a játszótéren és a vízben, hintán, ölelésben, csókban, éjszakában, és olyan szavak között,…
megszokásból távol
2009.10.08. 13:53
látod,hozzád szólok,mert láttam a végtelent,és a végtelenben minden álmomat a szemedben,és beléd szerettem,mintha az életem egy pillanat volna,és mégis félek,mégsem merem hinni hogy te is tudsz engem így elfogadni és akarsz és tudsz így szeretniakarok veled lenni és…
Szerző: ejszarny
Szólj hozzá!
Címkék: gondolat egy csak csend végtelen egy gondolat gondolkod elmeregény
tündér és farkas
2009.10.07. 15:35
ma Gyönyörûségem ért elõbb álmaik játszóterére... már ringatta magát, mire a farkas odaért...aztán megint megtörtént a csoda... édes volt, jó... csak lebegni egymáshoz érve...talán egymástól...elveszni egészen az álommesében...…
csak egy...
2009.10.06. 19:49
-apró kis állatok vagyunk egy végtelen labirintus folyosóiban. egymásba marunk akaratlanul is,mert annyira közel akarunk lenni,hogy néha hiûnytik már a tér. szabadság illúziója a rohanásban,az útvesztõ szinte végtelenné válik ahogyan egymásba nyílnak a folyosók. apró kis…
farkaszuhanás
2009.10.05. 11:34
a szél hidegen rohant a fák között, peregni kezdtek az esõtõl nyirkos falevelek. és mintha minden levél üzenet lett volna, a farkas elé hullottak… nézte nézte a leveleket, igazi csókokról szóltak, kedves pillanatokról, ölelésekrõl és éjszakákról, amik sohasem…
ezt beszéltük mostanában: