itt vagy és mégis hiányzol. eltûnt évek, emlékek örvenyei az elsõ téli esõ illatában. semmi sem múlt el nyomtalanul. messze még a gyûrött reggel. tudom mi hiányzik és mégsem találom. hiányzol. úgy szeretnk most szólni hozzád, de úgy aludtál el hogy nem is nyúltál…

 -apró kis állatok vagyunk egy végtelen labirintus folyosóiban. egymásba marunk akaratlanul is,mert annyira közel akarunk lenni,hogy néha hiûnytik már a tér. szabadság illúziója a rohanásban,az útvesztõ szinte végtelenné válik ahogyan egymásba nyílnak a folyosók. apró kis…

 rámzuhan az éjszaka és nem tudok mit kezdeni az érzéssel. lassan emelkedik a füst, és hullámzani kezd a szívverésem ritmusára. a megszokott tárgyak körben, asztal, falak, és én, bezárva, mint a belsõ köd a cigarettavégbe. hülye hasonlatok, mintha számítana mivel…

 este, csendben, a halk szavak,mint az ujjaink, szinte cirógatnak, játszanak,a bõrünk örül ahogy egymáshoz érfelsóhajtok, és átölelve szeretlek mindenért.édes a hangod,ahogy egyre gyorsabban veszed a levegõt,egyszerre forró és gyengéd a csókaztán szorítjuk egymást…