hideg cseppekben ért a fûszálakhoz a köd.a mélykék csendben elomló árnyak között a farkas a tóhoz ért.a víz tükrén ringatózó hold magához láncolta tekintetét.miért nem alszol sápadt – kérdezte volna,de a farkasok nem tudnak beszélni... 

 rámzuhan az éjszaka és nem tudok mit kezdeni az érzéssel. lassan emelkedik a füst, és hullámzani kezd a szívverésem ritmusára. a megszokott tárgyak körben, asztal, falak, és én, bezárva, mint a belsõ köd a cigarettavégbe. hülye hasonlatok, mintha számítana mivel…

 5:45-tol: kávéztamjopofiztam csinoska kolleganovelkávéztamkimentem cigiznivisszafelé jopofi kolleganonek ismét6:30 belépés a csoportba (ahol végig kellene ottlennem:))6:31 harsány "hasatokra sütnek a madarak!" üvöltéssel ovisok ébresztése...6:32 "nektek szünet…

 néha a boldogság olyan közelinek tûnik, hogy a hosszú sötét csend után már ez a közelség is szinte szárnyakat ad. már szinte valóság ami még csak a vágyak szintjén létezik. és ezekben az órákban, pillanatokban egészen a csalódás keserûjéig belül még minden…

 amikor eszembe jutsz, mindennek végeelképzellek. eszembe jut minden szikra,az érintésedre gondolok. a hangodra. a mosolyodra.nem tudom mi vagy és mi ez, és hiányzol.elfogynak a szavak hirtelenpedig annyi volt, hogy még játszottunk is vele, emlékszel?mennyit játszottunk még a…

 23:23 xxx - amúgy meg a sorsban nem hiszek :) 23:23  éjszárny - tényekben nem is kell hinni 23:23  éjszárny - azokat eszrevenni kell és tudomasul venni 23:27  éjszárny - nezd 23:27  éjszárny - van az eletnek egy mintaja 23:27 …

 bán andrás - a molnár lánya (mese bucinak) volt egyszer, hol nem volt, de biztosan olt különben nem lenne mese... egyszeregy távoli malomban,élt egyzser, egy molnáregy huncut mancs aki gyakran sírtvolt ennek a molnárnakegy bucijaegy feleségeaz az én anyucikámaki nagyon…

 egy regebbi weblapvazlatot kerestem melohoz a gepen, es talaltam par irast, lusta vagyok kiguberalni h feltettem-e mar,  szoval ideomlesztem.láttalak.valami nem változott.az érzés mélyre bújt, de maradt.hiába titkolod-tagadod,a kapocs köztünk láthatatlan,mégis mindenen…

 "Mert érdekelni csak a szédültek érdekeltek csakis, akik szédültenéltek, szédülten beszéltek, mindentõl a megváltást várták, soseásítottak és soha örök igazságokat nem hangoztattak, csak kigyúltak éspattogtak, mint a sárga petárda és hányták a szikrát a…

egyszer saját magammal csináltam közös fotót, de nem látszik, mert elém álltam aztán inkább megpróbáltam szerény-szemérmesen kitakarni magam, de nem hagytam, aztán elõreengedtem magam, de mentem velem. látva hogy nem megyek velem semmire sem így  gondoltam magam mellé állok,…

 mostanában nagyon sokszor eszembe jut egy vers, tavaly, vagy tavalyelõtt írtam, elgondolkoztam pillangófotózás közben... felteszem ide is...                hónapok múltak el megint. elsorvadnak a gondolatok az…

 az ember egyszer felnõ, és végignéz az életén. ha most teszem, talan ket dolgot latok. teged ahogy akkor ramnezel, es azt mondod, rajottel, hogy nem elet nélkülem, és biztos vagy bennem, es soha tobbé nem engedsz el, aztán ahogy itthagytál mégis.megtörténik a csoda. egybeforrunk…

 este, csendben, a halk szavak,mint az ujjaink, szinte cirógatnak, játszanak,a bõrünk örül ahogy egymáshoz érfelsóhajtok, és átölelve szeretlek mindenért.édes a hangod,ahogy egyre gyorsabban veszed a levegõt,egyszerre forró és gyengéd a csókaztán szorítjuk egymást…

 tudod miylen az ember?odamegy a forráshoz a sivatagbol mert szomjas es vagyja a vizet, aztan iszik felkel es enzi a forrast es talan sajnalni is kezdi ahogyan a sivatag kozepen csobog...aztan visszamegy a sivatagbamennyi mindent meselhetnek.evekrol es valaszokrol. az utrol ami magadba vezet…